A Környezettudományi TDK-dolgozatok formai követelményei

 

A dolgozatot két spirálozott példányban kell elkészíteni és a Környezettudományi Centrum titkárságán (Északi Épület 3.141) benyújtani.

Általános szabályok

1. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön.

2. A dolgozat nyelve magyar. A nyelvhelyesség és a helyesírás fontos követelmény, szélsőséges esetekben elutasítás alapja lehet. A helyesírás-ellenőrző program használata ajánlatos.

3. A szakdolgozat nem lehet 20 oldalnál rövidebb és 50 oldalnál hosszabb.

Belső címoldal

A betűméret és az eloszlás ízlés szerint változtatható.

 

Tartalomjegyzék

A fejezetcímekkel azonos betűtípusokkal, finom pontozással az oldalszámokig.

 

Oldalbeállítás

Margók: fenti 4 helyett 2,5, bal 3,5, lenti 3 helyett 2,5, jobb 2,5 cm.

Oldalszámozás

12 pontos számok, az oldal alján jobbra.

 

Fejezetcímek

A munka fejezetekre tagolása értelemszerűen történjen.

A különböző rendű fejezetcímek külön sorban, eltérő betűtípussal és – a rájuk való hivatkozás megkönnyítése céljából – számozással és betűjelzéssel készüljenek: 1., 2., 3. stb. 1., 2., 3. stb., 1., 2., 3. stb., a) b) c) stb. Javaslat:

1. Elsőrendű cím (félkövér, középre zárt)

1. Másodrendű cím (félkövér dőlt, középre zárt)

1. Harmadrendű cím (dőlt, 1 cm-es bekezdéssel)
a) Negyedrendű cím (álló, ritkított [ritkítás: 2 p.] 1 cm-es bekezdéssel)

Szakirodalmi hivatkozások (teljes formájukban meg kell jelenniük az Irodalomjegyzékben)

– A szerző neve (keresztnevének rövidítésével, kis kapitális betűből) + a megjelenés éve; pl.: – szövegkörnyezettől függően – Tóth A. (1999) vagy (Tóth A. 1999).

– Idegen nyelvű publikációra való hivatkozás esetén a név két tagja közé vessző kerül, pl.: Tóth, A., Harrison, C. stb.).

– Kétszerzős hivatkozás: pl. Marosi S.–Szilárd J. (1981) véleménye szerint …

– Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az első szerepeljen: pl. így: Krolopp E. et al. 1995. Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz /a, /b stb. írandó.

Ábrák, képek

Az ábrák, képek (külön számozva) a szövegben a dőlt betűs hivatkozás oldalán vagy ahhoz a lehető legközelebb legyenek elhelyezve. Az ábraaláírás (cím és magyarázat) mintája:

 

3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb.

Táblázatok

Folyamatos sorszámozással, pontos címmel, lehetőség szerint a szövegbe, a vonatkozó dőlt betűs hivatkozás után vagy ahhoz a lehető legközelebb tördelve. A keretezés és rácsozás felesleges: elválasztó léniák csak a fejlécben, ill. az oszlopok között szükségesek.

Irodalomjegyzék

Az értekezés végén a felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül időrendben legyen. Folyóiratok esetében a Szerző után az évszám, a cikk címe (pont, gondolatjel) a folyóirat neve, a kötetszám, a kezdő és befejező oldalszám; könyvek esetében pedig az évszám, a könyvcím (pont, gondolatjel) a kiadó, a megjelenés helye és a teljes oldalszám feltüntetése a megadott minta szerinti központozással (pont, vessző, kis- és nagykötőjel, gondolatjel) és betűtípusokkal történjen. Az Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se kevesebbet. A különböző jellegű kiadványok mintája:

 

Ádám L. 1959: A Móri-árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. – Földr. Ért. 8. pp. 277–307.

Jaskó S.Kordos L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. – MÁFI Évi Jel. 1988. pp. 153–167.

Krolopp E.–Sümegi P.–Kuti L.–Hertelendi E.–Kordos L. 1995: Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. – Földt. Közl. 125. pp. 309–361.

Marosi S.–Szilárd J. 1981: A felszín kialakulása. – In: Pécsi M. (szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 92–100.

Pécsi M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p.