A Környezettudományi TDK-dolgozatok formai követelményei
A dolgozatot két spirálozott példányban kell
elkészíteni és a Környezettudományi Centrum titkárságán (Északi Épület 3.141)
benyújtani.
Általános szabályok |
1. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön. 2. A dolgozat nyelve magyar. A nyelvhelyesség és a helyesírás fontos követelmény, szélsőséges esetekben elutasítás alapja lehet. A helyesírás-ellenőrző program használata ajánlatos. 3. A szakdolgozat nem lehet 20 oldalnál rövidebb és 50 oldalnál hosszabb. |
Belső címoldal |
A
betűméret és az eloszlás ízlés szerint
változtatható. |
Tartalomjegyzék |
A
fejezetcímekkel azonos betűtípusokkal, finom
pontozással az oldalszámokig. |
Oldalbeállítás |
Margók: fenti 4 helyett 2,5, bal
3,5, lenti 3 helyett 2,5, jobb 2,5 cm. |
Oldalszámozás |
12
pontos számok, az oldal alján jobbra. |
Fejezetcímek |
A munka fejezetekre tagolása
értelemszerűen történjen.
A különböző rendű fejezetcímek
külön sorban, eltérő betűtípussal és – a rájuk való hivatkozás megkönnyítése
céljából – számozással és betűjelzéssel készüljenek: 1.,
2., 3. stb. 1., 2., 3. stb., 1., 2., 3. stb., a) b) c)
stb. Javaslat:
1. Elsőrendű cím (félkövér, középre zárt)
1. Másodrendű cím (félkövér dőlt,
középre zárt)
1. Harmadrendű
cím (dőlt, 1 cm-es
bekezdéssel)
a) Negyedrendű cím (álló, ritkított [ritkítás: 2 p.] 1 cm-es bekezdéssel)
|
Szakirodalmi hivatkozások (teljes formájukban meg kell jelenniük az Irodalomjegyzékben) |
– A szerző neve (keresztnevének rövidítésével, kis
kapitális betűből) + a megjelenés éve; pl.: – szövegkörnyezettől függően – Tóth A. (1999)
vagy (Tóth A.
1999). – Idegen nyelvű publikációra való hivatkozás
esetén a név két tagja közé vessző kerül, pl.: Tóth, A., Harrison, C. stb.). – Kétszerzős hivatkozás: pl. Marosi S.–Szilárd J. (1981) véleménye
szerint … – Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője
van, csak az első szerepeljen: pl. így: Krolopp E. et al. 1995. Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára
történik hivatkozás, akkor az évszámhoz /a, /b stb.
írandó. |
Ábrák, képek |
Az ábrák, képek (külön
számozva) a szövegben a dőlt betűs hivatkozás
oldalán vagy ahhoz a lehető legközelebb legyenek elhelyezve. Az ábraaláírás
(cím és magyarázat) mintája: 3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén
erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb. |
Táblázatok |
Folyamatos sorszámozással,
pontos címmel, lehetőség szerint a szövegbe, a vonatkozó dőlt betűs hivatkozás után vagy ahhoz a lehető legközelebb
tördelve. A keretezés és rácsozás felesleges: elválasztó léniák csak a
fejlécben, ill. az oszlopok között szükségesek. |
Irodalomjegyzék |
Az értekezés végén a
felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül
időrendben legyen. Folyóiratok esetében a Szerző
után az évszám, a cikk címe (pont, gondolatjel) a folyóirat neve, a kötetszám, a kezdő és befejező oldalszám;
könyvek esetében pedig az évszám, a könyvcím (pont, gondolatjel) a kiadó, a megjelenés helye és a teljes
oldalszám feltüntetése a megadott minta szerinti központozással (pont,
vessző, kis- és nagykötőjel, gondolatjel) és betűtípusokkal történjen. Az
Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se
kevesebbet. A különböző jellegű
kiadványok mintája: Ádám L. 1959: A Móri-árok és északi előterének kialakulása és
fejlődéstörténete. – Földr. Ért. 8. pp. 277–307. Jaskó S.–Kordos L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület
kavics formációja. – MÁFI Évi Jel.
1988. pp. 153–167. Krolopp E.–Sümegi P.–Kuti
L.–Hertelendi E.–Kordos L. 1995: Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. – Földt. Közl. 125. pp. 309–361. Marosi S.–Szilárd J. 1981: A felszín kialakulása. – In: Pécsi M.
(szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 92–100. Pécsi M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p. |