A Környezettudomány szakdolgozat általános követelményei

Általános szabályok	1. A dolgozatot két bekötött példányban kell elkészíteni és a megadott határidőre a Környezettudományi Centrum titkárságán (Északi Épület 0.122) benyújtani. A dolgozathoz már beadáskor csatolni kell a témavezető írásos véleményét a dolgozatról. 2. A szakdolgozatot elektronikus formában, mellékelt CD-n is be kell adni. 3. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön. 4. A szakdolgozat nyelve magyar. A nyelvhelyesség és a helyesírás fontos követelmény, szélsőséges esetekben elutasítás alapja lehet. 5. A bekezdések első sorában 1 cm-es (10 pontos „petites” szövegbetétekben 0,5 cm-es) behúzás alkalmazandó. A bekezdések között nincs sorkihagyás (üres sor), kivéve a beillesztett petites bekezdés-betéteket, amelyek fent és lent sorkihagyással illeszkednek a nagyobb betűs szövegbe. 6. A fontos tények, megállapítások, következtetések a szövegben félkövér dőlt, de legalább dőlt betűkkel legyenek kiemelve. 7. A szakdolgozat nem lehet 30 oldalnál rövidebb és 80 oldalnál hosszabb.
Belső címoldal	A betűméret és az eloszlás ízlés szerint változtatható. Javasolt minta mellékelve.
Tartalomjegyzék	A fejezetcímekkel azonos betűtípusokkal és az oldalszámok megjelölésével.
Oldalbeállítás	A4 oldalakat kell használni. ─ A margók legyenek egységesek, javasolt értékei: fenti 4helyett 2,5, bal 3,5, lenti 3 helyett 2,5, jobb 2,5 cm. 2009-ben mindkét formátumot elfogadjuk..
Oldalszámozás	12 pontos számok, egyoldalas nyomtatás esetén az oldal alján jobbra, kétoldalas nyomtatásnál értelemszerűen a bal, ill. a jobb oldalon.
Fejezetcímek	A munka fejezetekre tagolása értelemszerűen történjen, de Bevezetés/Célkitűzés, valamint Eredmények és a dolgozat végén Összefoglalás fejezet kötelező. Az angol nyelvű összefoglalás nem kötelező, de ajánlott. A különböző rendű fejezetcímek külön sorban, eltérő betűtípussal és – a rájuk való hivatkozás megkönnyítése céljából – számozással és betűjelzéssel készüljenek: 1., 2., 3. stb. 1., 2., 3. stb., 1., 2., 3. stb., a) b) c) stb. Javaslat: 1. Elsőrendű cím (félkövér, középre zárt) 1. Másodrendű cím (félkövér dőlt, középre zárt) 1. Harmadrendű cím (dőlt, 1 cm-es bekezdéssel) a) Negyedrendű cím (álló, ritkított [ritkítás: 2 p.] 1 cm-es bekezdéssel)
Szakirodalmi hivatkozások (teljes formájukban meg kell jelenniük az Irodalomjegyzékben)	– A szerző neve (keresztnevének rövidítésével, kis kapitális betűből) + a megjelenés éve; pl.: – szövegkörnyezettől függően – Tóth A. (1999) vagy (Tóth A. 1999). – Idegen nyelvű publikációra való hivatkozás esetén a név két tagja közé vessző kerül, pl.: Tóth, A., Harrison, C. stb.). – Kétszerzős hivatkozás: pl. Marosi S.–Szilárd J. (1981) véleménye szerint … – Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az első szerepeljen: pl. így: Krolopp E. et al. 1995. Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz /a, /b stb. írandó.
Ábrák, képek	Az ábrák, képek (külön számozva) a szövegben a dőlt betűs hivatkozás oldalán, vagy ahhoz a lehető legközelebb legyenek elhelyezve. Külön ábrajegyzék készítése ajánlott. Az ábraaláírás (cím és magyarázat) mintája: 3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb.
Táblázatok	Folyamatos sorszámozással, pontos címmel, lehetőség szerint a szövegbe, a vonatkozó dőlt betűs hivatkozás után vagy ahhoz a lehető legközelebb tördelve. A keretezés és rácsozás felesleges: elválasztó léniák csak a fejlécben, ill. az oszlopok között szükségesek.
Irodalomjegyzék	Az értekezés végén a felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül időrendben legyen. Folyóiratok esetében a Szerző után az évszám, a cikk címe (pont, gondolatjel) a folyóirat neve, a kötetszám, a kezdő és befejező oldalszám; könyvek esetében pedig az évszám, a könyvcím (pont, gondolatjel) a kiadó, a megjelenés helye és a teljes oldalszám feltüntetése a megadott minta szerinti központozással (pont, vessző, kis- és nagykötőjel, gondolatjel) és betűtípusokkal történjen. Az Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se kevesebbet. A különböző jellegű kiadványok mintája: Ádám L. (1959): A Móri-árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. – Földr. Ért. 8., 277–307 p. Jaskó S.–Kordos L. (1990): A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. – MÁFI Évi Jel. 1988., 153–167 p. Krolopp E., Sümegi P., Kuti L., Hertelendi E., Kordos L. (1995): Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. – Földt. Közl. 125., 309–361 p. Marosi S., Szilárd J. (1981): A felszín kialakulása. – In: Pécsi M. (szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 92–100. Pécsi M. (1959): A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p. Internetes hivatkozás esetén: Szerző (évszám), Internetes megtalálási cím megadása kötelező.