A GVOP-3.2.1.-2004-04-0233/3.0 számú

Projekt fenntartási jelentés

Részletes szakmai beszámolója 

a 2006-os évre

 

            A „Környezettudományi műszerpark fejlesztése” című projektünk szerződését 2004.12.07.-n írtuk alá, az indulási időpont 2005.01., a szerződés 2005.04.19.-n lépett életbe. A zárás időpontja 2006.06.22.

            Az alábbi dokumentum a műszerpark bevonásával történt oktatási- és kutatási tevékenység tárgyévre vonatkozó, rövid, szakmai ismertetése.

 

 

Tartalom

 

1.    Szakmai beszámoló

2.    Megjelent publikációk

3.    2006-ban készült, sikeresen megvédett szakdolgozatok

4.    2006-ban készült TDK dolgozatok, konferenciák

 

 

1.  Szakmai beszámoló

 

 

Előzmények

 

Kutatás:

            A korábban beszerzett, meglévő radon monitorral (Rad7) végeztünk hosszúidejű, geológiai témájú vizsgálatokat, amelyekben a mérési eredmények viszonylag nagy szórást mutattak. Ezezl együtt vizsgáltuk a mérések reprodukálhatóságát. Módszert dolgoztunk ki a mérési hibák csökkentésének érdekében. Ellenőriztük és finomítottuk a mért adatok matematikai leírását. Az eredményeket várhatóan 2007-ben elkészülő PhD értekezésben ismertetjük.

            A Környezettudományi műszerpark komplexebbé tétele érdekében radon-kamrákat építettünk a műszerparkba bevontuk az Atomfizikai Tanszék folyadékszcintillációs spektrométerét és nagytisztaságú germánium detektorát is, a hozzá tartozó gamma-spektroszkópiai berendezéssel együtt.  Ide tartozik a röntgen-fluoreszcencia elven működő, – roncsolásmentes vizsgálatokra képes - alapvetően nehézfémszennyezettség mérő. Így a környezeti minták urán/radontartalmát, saját sugárzását és összetételét is meg tudjuk határozni.

 

Oktatás:

            A meglévő és bővülő környezettudományi műszerparkon tartunk hallgatói méréseket. A környezettan- és fizikatanár szakos hallgatókon túl folyamatosan oktatunk környezettudós, fizikus és geofizikus hallgatókat is. Az RFA, SUG, DOZ rövidítések feloldása az alábbi honlapon található:

            SUG:   http://ion.elte.hu/~magfiz/meresleirasok.html

            DOZ, RFA: http://ludens.elte.hu/~akos/magf/mleir.html

 

            A műszerpark fejlesztése során beszerzett berendezések jelentősen emelték az oktatás színvonalát. Két új mérést állítottunk be, a környezettudományi szakos hallgatóknak órarendjébe: LEV, EPR, bővebben az alábbi helyen:

            LEV: http://ludens.elte.hu/~akos/kt/kfmeresek.html

            EPR: http://ludens.elte.hu/~akos/kmod/

 

 

A tárgyév

 

Kutatás:

            A támogatásból 2005 végén vásárolt AlphaGuard típusú érzékeny- és a három Rad7 radon monitorral a radon-kamrákban elvégeztük a radonmérők keresztkalibrációját.  Végrehajtottuk az első terepi, az összes radonmérőt igénybe vevő egyhetes mérést. Folytattuk az korábban említett, hosszúidejű, geológiai tárgyú méréseket.

            Nyáron vásároltuk meg a meteorológiai érzékelőket. A műszerbeszerzés és fejlesztés három egymáshoz szervesen kapcsolódó tématerületre tagolódott (meteorológiai szenzorok és az adatgyűjtő, nyomanyag mérő műszerek, a NitroEurope mérőhely kiépítése). Mobil mérőrendszert építettünk ki, hogy együtt szolgálja a kutatást, a minőségi oktatást és a hallgatói terepgyakorlatok igényeit.

            Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet két tanszéke (Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Meteorológiai Tanszék) közösen üzemeltet egy mikrometeorológiai mérőállomást Kelemenszéken (Kiskunsági Nemzeti Park). Itt helyeztük üzembe az érzékelőket (hőmérséklet, nedvesség, sugárzásmérők, talajhőmérséklet). E mérési program amellett, hogy alapadatokat szolgáltat egy hidrogeológiai kutatásokhoz, segíti a geológus hallgatók oktatását (terepgyakorlat), illetve PhD kutatási témához is kapcsolódik. A beszerzett műszerek felhasználásra kerültek a Kémiai Intézet levegőkémiai méréseinél.

Az adatgyűjtő és a meteorológiai szenzorok összeépítésével egy mobil célorientált mérőrendszert építettünk ki, ami lehetővé teszi a terepi radon-mérések mikrometeorológiai adatigényének a kielégítését. A beszerzett érzékelők segítik a Természetföldrajzi Tanszék esőztető berendezésének teljes kiépítését (talajnedvesség és hőmérséklet).

A radon méréséről öt publikáció jelent meg, valamint további beküldését tervezzük. Négy konferencia-kiadványt jelentettünk meg meteorológiai témakörben. Ezek részletesebb ismertetése a 2. pontban található.

 

Oktatás:

            A korábban említett két mérés (LEV, EPR) mellé 9 további mérést (LOT, TRI, VON, FD2, NAP, EMS, PAX, REÜ, WIN) és egy terepgyakorlatot iktattunk a környezettan és környezettudomány szakos hallgatók órarendjébe.

            Elkészítettük a szükséges oktatási segédanyagokat. A mérésekhez felhasználjuk a korábban meglévő és a frissen vásárolt műszereket is. Így megfelelő laborméréseken tudjuk oktatni a tízszeres létszámúra növekedett hallgatóságot. A rövidítések feloldása, a segédanyagok és egyéb információ az alábbi helyen található:

http://ludens.elte.hu/~akos/kmod/

 

Az kibővített műszerparkon kilenc szakdolgozat készült. Ezeken túl hét hallgató választott 2006-ban olyan témát, melyeknek méréseit a környezettudományi műszerparkon végzi.   A tárgyévben készült és sikeresen megvédett szak- és TDK dolgozatok ismertetése a 3. pontban található.

           

Kapcsolat más projektekkel:

 

            A projektünk kapcsolódik az EU6 NitroEurope IP programhoz (szerződésszám: 01 – 7841). A program támogatásával épült ki és üzemel egy nyomanyag gradiens mérő állomás (konténer, szeleprendszer, automatikus mérés-adatgyűjtő és -vezérlő rendszer) az NOx és az O3 száraz ülepedésének meghatározására. A sugárzás egyenlegmérő felhasználásával biztosítjuk a Kiskunsági Nemzeti Park sugárzásmérőinek az EU program által megkövetelt adatminőséget.

            Az Ammónia fluxus-mérő (AMANDA) javításával egy 40 ezer Eur bekerülési értékű, Magyarországon egyedüli műszer vált ismét használhatóvá az oktatás és a kutatás számára. A berendezés jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Lézer és Kvantumfizikai Tanszékén segíti a fotoakusztikus elven működő ammóniai mérő fejlesztését, ami szintén része a NitroEurope programnak.

            A CO2/H2O műszerre és a beszerzett CR23 adatgyűjtőre alapozva folyik egy felszíni fluxus-mérő rendszer fejlesztése. Az innováció része a NitroEurope programnak, de megalapozója az Erdészeti Tudományos Intézettel tervezett kutatási programoknak is (Norvég Környezetvédelmi Alap).

            A beszerzett meteorológiai szenzorokkal kapcsolatos mérési tapasztalatok (felszín-, hőmérséklet, sugárzási egyenleg, PAR mérő) felhasználásra kerülnek a  (NKFP6-00028/2005 számú) Jedlik Ányos Pályázat  keretében folyó programban. Itt a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követését végzi az ELTE Meteorológiai Tanszéke.

            A projekt az ELTE Környezettudományi Iskola keretében működik. Információ a http://ludens.elte.hu/~kornyezettan/ honlapon található. Itt jelennek meg a szak- és TDK dolgozatok kiírásai, a „hirek” menűpontban jól látható az iskola működése.

 

 

2.  Megjelent publikációk

 

- beküldött és közölt cikkek:

 

1.      Papp B., Deák F., Horváth Á., Kiss Á., Vida G.: A Barlangi agyagos kitöltés radon viszonyainak vizsgálata a Baradla-barlang egy pontján, Karsztfejlődés IX. (Szombathely, 2004) – megjelent;

2.      Papp B, Deák F, Horváth Á, Kiss Á, Szabó Cs,: „Study of radon diffusion in soil using closed borehole arrangement”, Environment and Progress – 3/2005, Ed. Carpatica, Cluj Napoca (2005) – megjelent;

3.      Papp B, Horváth Á, Kiss Á, Rajnai G.:Method for determination of soil permeability by radon concentration measurements”, Environment and Progress – 6/2006, Ed. Carpatica, Cluj Napoca (2006) – megjelent;

4.      Papp B., Deák. F., Horváth Á., Kiss Á., Rajnai G., Szabó Cs.: Egy új módszer radon diffúziójának vizsgálatára zárt talajfúrásban, III. Magyar Radon Fórum (Pannon Egyetem kiadó, 2006) – Konferencia kötet – megjelent;

5.      B. Papp, F. Deák, Á. Horváth, Á. Kiss, G. Rajnai, Cs. Szabó: A new method for the determination of geophysical parameters by radon concentration measurements in borehole; Journal of Environmental Radioactivity; - beküldve;

6.  Zámbó L. és Weidinger T., 2006: A karsztkorróziós talaj-hatás néhány tényezőjének vizsgálata esőszimulációs kísérletek alapján.Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged, 757-765.  – megjelent;

7.  Horváth L. és Weidinger T., 2006: A bioszféra-légkör közti nyomanyag-kicserélődéssel kapcsolatos kutatások az Országos Meteorológiai Szolgálatnál; összefoglaló az utóbbi húsz év eredményeiről. HUNGEO 2006, Magyar Földtudományi Szakemberek VIII. Világtalálkozója. Pécs, 2006 augusztus 21-22.  – megjelent;

8. Weidinger T., Bordás Á. és Gyöngyösi A. Z., 2006. A planetáris határréteg szerkezete, állapotjelzői alacsony és magas vegetáció felett. V. Erdő és klíma konferencia, Mátrafüred, 2006. okt. 25-27.  – megjelent;

9.  Horváth, L., Grosz, B. and Weidinger, T., 2006: Estimation of nitrous oxide emission from Hungarian semi-arid sandy and loess grasslands; effect of grazing, irrigation and application of fertiliser. Open Science Conference on The GHG Cycle in the Northern Hemisphere. 2006. November 14-18, Sissi-Lassithi, Crete.  – megjelent;

 

-tervezett cikkek:

 

1.      Papp Botond, Deák Ferenc, Horváth Ákos, Kiss Ádám, Rajnai Gábor, Szabó Csaba: Egy új módszer, radon diffúziójának vizsgálatára zárt talajfúrásban (második rész); IV. Magyar Radon Fórum; Konferencia kötetbe;

 

 

3. 2006-ban készült, sikeresen megvédett szakdolgozatok

 

         1. Balásházy Ilona: Főútvonalak zajszennyezésének vizsgálata.

2. Bezsenyi Anikó: A radontartalom és lehetséges forrásainak összehasonlítása magyarországi karsztosodó kőzetben képződött korróziós és eróziós barlangokban.

3. Boráros Viola: A permi homokkő radonkibocsátásának vizsgálata a Balaton-felvidéken.

            4. Sándor Nilkolett: Környezeti minták radioaktivitásának vizsgálata.

            5. Torma Gábor: Globális éghajlatváltozások regionális hatásai.

            6. Szakállas Erik: Zajtérképezés.

7. Vrabecz Sarolta: Nehézfémtartalom meghatározása növényi szervekben röntgenfluoreszcencia technikával.

 

 

4. 2006-ban készült TDK dolgozatok, konferenciák:

 

1.      Breitner Dániel: Az építőanyagok szerepe a beltéri radonanomália kialakulásában, IX. OFKD – 2004; XXVII. OTDK. FiFöMa - 2005;

2.      Breitner Daniel: Eskerhomokon végzett összetett radon-forrás vizsgálat, finn esettanulmány; X. OFKD – 2006;

3.      Dobos László: Szabadlevegő radon-koncentrációjának kapcsolata a határrétegbeli folyamatokkal; XXVII. OTDK. FiFöMa - 2005;

4.      Koncz Zoltán – Rajnai Gábor: Potenciális radonforrások vizsgálata egy a Morágyi rögben fekvő kistelepülés példáján; XXVII. OTDK. FiFöMa - 2005;

5.      Koncz Zoltán – Rajnai Gábor: A Mórágyi rög egyik kistelepülésén kialakult anomáliásan magas radonszint geokémiai vizsgálata; X. OFKD – 2006;

6.      Marosvölgyi Krisztina - Bartucz Dorottya: Mikrobiális tevékenység hatása a sukorói gránit területén észlelt Rn-anomália kialakulásában; X. OFKD – 2006;

7.      Nagy Hedvig Éva ELTE TTK kari TDK Konferencia 2006

8.      Lőbb Henriett, Resch Anita ELTE TTK kari TDK Konferencia 2006