A „Környezettudományi műszerpark fejlesztése” című projektünk szerződését 2004.12.07.-n írtuk alá, az indulási időpont 2005.01.10. volt a szerződés 2005.04.19.-n lépett életbe. A zárás időpontja 2006.06.22.

 

2005:

 

Kutatás:

 

            A már meglévő radon monitorral (RAD7) végeztünk hosszúidejű, geológiai témájú méréseket, melyekben a mérési eredmények nagy szórásokat mutattak. Ezzel egyidőben, vizsgáltuk a mérések reprodukálhatóságát. Módszert dolgoztunk ki a mérési hibák csökkentésének érdekében. Ellenőriztük az eljárásunk helyességét. Az eredményeket egy rövidesen megvédésre kerülő PhD értekezésben ismertetjük.

            Ahol szükség volt, ott felépítettünk a kalibrációhoz szükséges radon-kamrákat. A mérésekbe bevontuk az Atomfizikai Tanszéken meglévő folyadék-szcintillációs spektrométert és a nagytisztaságú germánium detektort is, a hozzá tartozó gamma-spektroszkópiai berendezéssel együtt. 

 

Oktatás:

 

            A 2005-2006 tanévre a meglévő- és beszerzendő berendezésekkel való kutatásra szakdolgozati-, diplomamunka- és tudományos diákköri témákat írtunk ki. Már a készülékek beszerzése előtt 13 diák dolgozott a berendezéseinken.

            Az új műszerek beszerzésére több egyszerűsített közbeszerzési eljárást írtunk ki, nyáron vásároltuk meg az AlphaGuard típusú, érzékeny radon monitort.

            A radon-kamrákban végrehajtottuk a két radon-monitor keresztkalibrációját, folytattuk a hosszúidejű, geológiai tárgyú méréseket mindkét műszerrel. Ezekbe bevontuk a szakdolgozati- és diplomamunkára jelentkezett hallgatókat, így folytattuk a megkezdett méréseket.

            Hallgatóink részt vettek az ELTE TTK Környezettudományi Konferenciáján (két dolgozat) és a X. Országos Felsőoktatási Diákkonferencián (egy dolgozat). A környezettudományi szakos hallgatóknak órarendjébe két (LEV, EPR*) új, a frissen beszerzett műszerekre támaszkodó mérést állítottunk be. Két matematika-fizika szakos hallgató készítette el szakdolgozatát az új műszerpark segítségével.

            A szimultán mérésekre év végén három RAD7 típusú újabb radon monitort vásároltunk.

 

2006:

 

Kutatás:

 

A radon-kamrákban elvégeztük a négy radon-mérő egy újabb keresztkalibrációját, végrehajtottuk az első terepi, az összes radon-mérőt igénybe vevő egyhetes mérést. Folytattuk a már korábban megkezdett, hosszúidejű, geológiai tárgyú méréseket.

            A radon mérésről három publikációt küldtünk be, ebből egy már megjelent, egy további beküldését tervezzük.

Két hallgató készített a radon-mérők segítségével dolgozatot a X. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferenciára.

Nyáron vásároltuk meg a meteorológiai érzékelőket. A műszerbeszerzés és fejlesztés három egymáshoz szervesen kapcsolódó tématerületre tagolódott (meteorológiai szenzorok és az adatgyűjtő, nyomanyag mérő műszerek, a NitroEurope mérőhely kiépítése). Mobil mérőrendszert építettünk ki, hogy együtt szolgálja a kutatást, a minőségi oktatást és a hallgatói terepgyakorlatok igényeit.

            Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet két tanszéke (Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, Meteorológiai Tanszék) közösen üzemeltet egy mikro-meteorológiai mérőállomást Kelemenszéken (Kiskunsági Nemzeti Park). Itt helyeztük üzembe az érzékelőket (hőmérséklet, nedvesség, sugárzásmérők, talajhőmérséklet). E mérési program amellett, hogy alapadatokat szolgáltat hidrogeológiai kutatásokhoz, segíti a geológus hallgatók oktatását (terepgyakorlat), illetve PhD kutatási témához is kapcsolódik. A beszerzett műszerek felhasználásra kerültek a Kémiai Intézet levegőkémiai méréseinél (Diplomamunka téma).

Az adatgyűjtő és a meteorológiai szenzorok összeépítésével egy mobil célorientált mérőrendszert építettünk ki, ami lehetővé teszi a terepi radon-mérések mikro-meteorológiai adatigényének a kielégítését. A beszerzett érzékelők segítik a Természetföldrajzi Tanszék esőztető berendezésének teljes kiépítését (talajnedvesség és hőmérséklet).

 

Oktatás:

 

A korábban említett két mérés (LEV, EPR*) mellé 9 további mérést (LOT, TRI, VON, FD2, NAP, EMS, PAX, REÜ, WIN*) és egy terepgyakorlatot iktattunk a környezettudomány szakos hallgatók órarendjébe. Elkészítettük a szükséges oktatási segédanyagokat, a mérésekhez felhasználjuk a korábban meglévő és a frissen vásárolt műszereket is. Így megfelelő laborméréseken tudjuk oktatni a tízszeres létszámú hallgatóságot.

Az kibővített műszerparkon kilenc szakdolgozat készült. Ebből 4 radon-, 2 zajszennyezés-, 2 környezeti minták sugárzása- és egy környezeti minták ólomszennyezése témakörben. A következő (2006 / 2007 tanév) első félévére már nyáron ennél nagyobb számban jelentkeztek diplomamunkás/szakdolgozó hallgatók, a jelentkezés határideje október 15.   

Az összes műszer számítógépes hálózat része, a mérési adatok – megfelelő jogosultsággal – bárhonnan elérhetők.

 

Kapcsolat más projektekkel:

 

            A projektünk kapcsolódik az EU6 NitroEurope IP programhoz (szerződésszám:       01-7841). A program támogatásával épült ki és üzemel egy nyomanyag gradiens mérő állomás (konténer, szeleprendszer, automatikus mérés-adatgyűjtő és vezérlő rendszer) az NOx és az O3 száraz ülepedésének meghatározására. A Sugárzás egyenlegmérő felhasználásával a Kiskunsági Nemzeti park sugárzásmérőinek az EU program által megkövetelt adatminőséget biztosítjuk.

            Az Ammónia fluxus-mérő (AMANDA) javításával egy 40 ezer Euro bekerülési értékű, Magyarországon egyedüli műszer vált ismét használhatóvá az oktatás és a kutatás számára. A berendezés jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Lézer és Kvantumfizikai Tanszékén segíti a fotoakusztikus elven működő ammóniai mérő fejlesztését, ami szintén része a NitroEurope programnak.

            A CO2/H2O műszerre és a beszerzett CR23 adatgyűjtőre alapozva folyik egy felszíni fluxus-mérő rendszer fejlesztése. Az innováció része a NitroEurope programnak, de megalapozója az Erdészeti Tudományos Intézettel tervezett kutatási programoknak is (Norvég Környezetvédelmi Alap).

            A beszerzett meteorológiai szenzorokkal kapcsolatos mérési tapasztalatok (felszín- hőmérséklet, sugárzási egyenleg, PAR mérő) felhasználásra kerülnek a (NKFP6-00028/2005 számú) Jedlik Ányos Pályázat keretében folyó programban. Itt a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követését végzi az ELTE Meteorológiai Tanszék.

*A mérések leírása, az oktatási segédanyagok és követelmények az alábbi honalapokon érhetők el:

 

http://ludens.elte.hu/~akos/kt/kflab.html

http://ludens.elte.hu/~akos/kmod/