A tételadás rendje a Környezettudomány mesterszak záróvizsgáin

1. Az A) tételsor 26 tételéből minden záróvizsgázó megjelölhet legfeljebb 6 tételt, amelyikből nem kíván vizsgázni. A 6 (vagy kevesebb) tétel megjelölését a vizsgázó a vizsgára való megjelenéskor teheti meg a vizsgabizottság elnökénél. Ennek tisztázása után a záróvizsgázó húz egy tételt. Ha ez egyike a kihagyni kívánt tételeknek, akkor újabb tételt húzhat egészen addig, ameddig olyat nem húz, amelyet nem jelölt meg kihagyásra. E a tételből kell vizsgát tennie.

2. A szakirányos B) tételsor egyik tételét, a vizsgázó szakirányának megfelelő tételsorból a vizsgabizottság adja az A) tétel kihúzása után, de a vizsgára való felkészülés megkezdése előtt.

Környezettudomány MSc záróvizsga tételek

A tételsor

A1. Az élővilág alapvető környezetállapot-változtató hatásai és aktivitásai. Az élővilág globális környezetalakító szerepe az evolúció során. Hozzon fel mai (hazai) példákat környezetszennyezés és biokémiai folyamatok összefüggéseire.

A2. A biológiai környezet-állapot elemzés céljai és feladatai. A vele kapcsolatos (ökológiai) kérdések. Hogyan csoportosítható a környezetbiológiai mérő-elemző eszközrendszer (biológiai környezetanalitikai eljárások)?

A3. Globális biodiverzitás-mintázatok. A Földet benépesítő fajok száma, becslési módszerek. A biológiai sokféleség változása a szárazföldeken és az óceánokban a földrajzi szélességgel, tszf. magassággal / vízmélységgel, regionális sajátosságok. A földrajzi szélesség szerinti biodiverzitási gradienst magyarázó főbb elméletek. A biodiverzitás változása a földtörténeti múltban és napjainkban.

A4. Globális ökológiai mintázatok: klímaváltozás és az ökoszisztémák. A folyó klímaváltozás fő sajátosságai. Az életközösségek válasza a klímaváltozásra: fenológia, földrajzi / ökológiai elterjedések, élőhelyek átalakulása, ökológiai rendszerek anyagforgalmának módosulása. Együttható más globális környezeti változások szerepe.

A5. A környezetből jövő ingerek felfogására alkalmas szervrendszer és érzőrendszer. Az érző receptorok, érzőpályák, agykérgi érző területek összefoglaló, általános bemutatása. A látó és hallórendszer részletes jellemzése.

A6. A hormonális rendszer általános jellemzése: a hormonok csoportosítása, szabályozó hatásuk sejtszintű bemutatása. A hipotalamo-hipofizeális rendszer működésének bemutatása. A mellékvese működés elemzése, a különböző időintervallumokban jellemző stressz válaszok kialakulása.

A7. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai. Természetes és mesterséges sugárterhelés. A radioaktivitás környezeti hatásai. Sugárvédelem alapelvei, határértékek. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése.

A8. A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználása. A nukleáris gyorsítók és alkalmazásaik. A nukleáris detektorok működése, osztályozásuk és felhasználásuk.

A9. A nukleáris energia felhasználásának elvi alapjai. A hasadásos reaktorok működése, a nukleáris fűtőanyagciklus. Az atomenergia alkalmazásának főbb problémái, kilátásai. Az atomfúzió lehetőségei.

A10. Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés folyamatai, módszerei és környezeti hatásai. Az energetikai folyamatokból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei. Az energiatermelés természetvédelmi vonatkozásai.

A11. A megújuló energiaforrások áttekintése. Az egyes források alkalmazásának lehetősége, potenciáljuk értékelése, környezeti hatásaik.

A12. Egyes környezeti övek fizikája.

A13. A hidrogeológiában alkalmazott hidrológiai, geofizikai és laboratóriumi módszerek bemutatása.

A14. A kúthidraulikai és numerikus szimulációs módszerek és jelentőségük a hidrogeológiában.

A15. A globális és regionális éghajlati jövőkép előállításának módszertana.

A16. A közeljövő (2050-ig), illetve a távolabbi jövő (2100-ig) várható globális és regionális éghajlati tendenciái, a becsült változások mértéke.

A17. A környezeti rendszerekben lévő nem élő anyagok jellemzése (mérettartomány, információ típusa).

A18. A környezeti rendszerekben lévő nem élő anyagok komplex anyagvizsgálatának módszerei és eszközei.

A19. A mintavétel előkészítése. Mintavételi stratégia kialakítása, mintavételi helyek kiválasztása a feladat, stratégia ismeretében. A mintavétel és a minta reprezentativitása. A mintatartósítás általános módszerei.

A20. Vizek és vízi üledékek mintavételezése, áramló közeg és rétegzett (állóvízi) üledékek mintavételezése. Felszíni és mélységi üledékmintavétel. Az edényzet kiválasztásának szempontjai. Mintatartósítási módszerek, helyszíni vizsgálatok.

A21. Levegő-mintavételezés. Gáz- és szilárd halmazállapotú. Szűrés, impaktálás, adszorpció, abszorpció, on-line vizsgálatok. Az időjárás befolyása.

A22. Biológiai mintavételezés. Populációk és közösségek jellemzése. A növényi mintavételezés jellegzetességei. A mikrobiológiai célú mintavétel különleges feltételei. Helyszíni vizsgálatok.

A23. Talajok, kőzetek, bányászati környezetek mintavételezése. A reprezentativitás különleges esetei. Teljes talajprofil mintavételezés. Fúrásminták.

A24. Vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége, változásai és főbb okai a Kárpát-medencében.

A25. A táj - és környezetgazdálkodás környezeti hatásai: erdő- és vadgazdálkodás; a környezetgazdálkodás elvi kérdései és gyakorlati megvalósulásai.. Ipari tájak környezeti problémái.

A26. A természeti tőke közgazdasági értékelésének alapjai, a. különböző értékelési módszerek és lehetőségek. A „mainstream” áramlatok lényege és jelentősége a környezettudományban.

B tételsor

B./1. Alkalmazott ökológia szakirány

BB1 A biodiverzitás fogalma, szintjei, a lokális biodiverzitás meghatározói, mérésének módszerei.

BB2 A biológiai sokféleség csökkenéséért felelős legfontosabb jelenségek: élőhelypusztítás, élőhely-fragmentáció, élőhelyleromlás, idegenhonos fajok terjesztése, túlvadászat/túlhalászat.

BB3 A természeti értékek megőrzésének főbb eszközei: populáció szintű védelem, közösségek védelme, a természetvédelmi kezelés szerepe, sikeres kivitelezésének főbb ismérvei, nem védett területek szerepe a biodiverzitás-megőrzésben

BB4 A környezet-állapot megváltoztatását célzó biológiai beavatkozások elméleti alapjai. Biostimuláció és augmentáció, enzimtechnológiák és rendszerbiológiai kísérletek. Autochton és allochton szervezetek, genetikailag módosított élőlények felhasználásának lehetősége és veszélyei.

BB5 A szennyvíztisztítás biotechnológiai alapjai. Szervesanyag, valamint N, P stb. tápelemek eltávolítása. Szennyvíziszap kezelés és elhelyezés. Alternatív biológiai szennyvízkezelési technikák. Ivóvíz előállításában használt biológiai módszerek.

BB6 A komposztálás biotechnológiája. Szennyező- és hulladék anyagok ártalmatlanítása, ill. nagy hozzáadott értékű termékekké alakítása. Víz-, talaj- és légszennyezések tisztítása. Fitoremediáció.

BB7 Mikrobiális ökológiai alapfogalmak, a mikrobapopulációk közötti kölcsönhatások típusai. Biofilmek szerveződése, jellemzői és jelentősége. Extremofil mikroorganizmusok.

BB8 Mikroorganizmusok kölcsönhatása növényekkel és állatokkal. Az emberi szervezet normál mikrobiótája. Terresztrikus és vízi környezetek mikrobiológiája.

BB9 A tájökológia irányzatait meghatározó főbb elméletek, megközelítések. A
mintázatok és folyamatok térbeli skálázása.

BB10 A folt-folyosó-mátrix modell.

BB11 A tájfogalom kialakulása, tájbeosztási rendszerek.

BB12 Magyarország tájbeosztási rendszere, a Kárpátok, Kárpát-medence táji tagozódása.

B tételsor

BF. Környezetfizika szakirány

BF1 Az áramlástan alapjai. Kontinuitási egyenlet, Bernoulli-egyenlet. Súrlódásos és súrlódásmentes áramlások.

BF2 Környezeti áramlások. Euler-egyenlet, Navier-Stokes-egyenlet. A dimenziótlan számok.

BF3 A radon előfordulása és mérése a környezetünkben.

BF4 A természetes radioaktivitás fizikája.

BF5 Az akusztika elméleti alapjai. A hang terjedési tulajdonságai. Az akusztika alapegyenlete, akusztikus Ohm törvény. A hangteljesítmény, hangintenzitás, hangintenzitás-szint, dB skálák. Interferencia, lebegés, elhajlás. Terjedés inhomogén térben, Fermat elv. Különleges jelenségek (Doppler effektus, lökéshullám).

BF6 Akusztikai alkalmazások, és eszközök. Tisztahang, zaj. Fiziológiai hangjellemzők, a hallás korlátai. Hangvisszaverődés és elnyelés. Zajártalom, zajvédelem, zajcsökkentés.

BF7 Folyamatok, technológiák, környezet. Transzportfolyamatok. Mérlegegyenletek. Kölcsönhatás rendszer és környezete között. Technológiák és közös jellemzőik. Az anyag- és energiamérleg szerepe a környezetgazdálkodásban.

BF8 Környezetszennyező és környezettudatos technológiák. Bányászati technológiák és környezeti hatásaik. Tisztítási eljárások és berendezések.

BF9 Szénláncú anyagok szerkezete, polimeres szerkezet a különböző anyagokban, anyagvizsgálatok a polimeres szerkezeteken. Kompozit anyagok a modern környezetalakításban.

BF10 Szilikátok szerkezete, szerkezeti hierarchiája, anyagvizsgálatok a szilikát-szerkezeteken, a különböző szerveződési szinteken. Anyagtérképek (cT és TTT diagramok).

BF11 Fémek szerkezete, szerkezeti hierarchiája, kristályszerkezet, mikroszerkezet. Anyagtérképek (cT és TTT diagramok). Ötvözetek, egyensúlyi fázisdiagramok. Hőkezelés.

BF12 Porkohászat és felületmódosító eljárások. Bevonatok készítése kémiai és elektrokémiai úton.

BF13 Különleges mikroszerkezetű anyagok és kompozitok. (Amorf ötvözetek. Fémes szilárdoldatok. Mikrokristályos ötvözetek. Nanokristályos szerkezetek.)

B tételsor

BFö. Környezetföldtudományi szakirány

BFö1 A vízgazdálkodási tevékenység célja, ökológiai szemlélet és fenntarthatóság, legfontosabb felszíni és felszín alatti vizeket érintő vízgazdálkodási problémák.

BFö2 A vizek mennyiségi és minőségi védelmét elősegítő nemzetközi irányelvek, vízkárelhárítási eljárások, a vízgazdálkodás és környezetvédelem összefüggései, intézkedési programok.

BFö3 A hőmérséklet történetének meghatározása tengeri és szárazföldi környezetekben.

BFö4 A sótartalom meghatározása múltbéli vízi környezetekre vonatkozóan.

BFö5 Környezeti ásványképződés; a jellemző nyomás-, hőmérséklet- és mérettartománya. A legfontosabb ásványcsoportok.

BFö6 A környezeti ásványtan, és körébe tartozó legfontosabb környezeti problémák.

BFö7 Tengeri üledékekből és poláris jégtakarókból mért globális klímaciklusok a negyedidőszakban.

BFö8 Szárazföldi képződmények (lösz, futóhomok, folyóvízi jelenségek) és a klímaváltozások. Hazai példák.

BFö9 Magyarország szerkezeti-ősföldrajzi-őskörnyezeti képe a mezozoikumban. Az üledékképződés.

BFö10 Magyarország szerkezeti-ősföldrajzi-őskörnyezeti képe a neogénben; az üledékképződés és a vulkanizmus. A hazai neogén képződmények legfontosabb ásványkincsei; víz-bázisok.

BFö11 A légszennyeződés transzmissziós folyamatai és modellezésük.

BFö12 Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátása és az ezzel kapcsolatos globális és regionális következmények.

BFö13 A környezetrégészet értelmezése, fontosabb módszerei és szerepe a kárpát-medencei környezet történeti vizsgálatában.

B tételsor

BK. Műszeres környezeti analitikai szakirány

BK1 Szennyvizek és felszíni vizek szervetlen szennyezőinek kvalitatív és kvantitatív jellemzésére alkalmas analitikai kémiai módszerek

BK2 Szennyvizek és felszíni vizek szerves szennyezőinek meghatározására alkalmas analitikai kémiai módszerek

BK3 Szennyvíztisztítási technológiák, különös tekintettel a szerves mikroszennyezők eltávolítására, monitorálási módszerek

BK4 Talajok és üledékek szervetlen alkotóinak meghatározására alkalmas műszeres analitikai méréstechnikák

BK5 Talajok és üledékek szerves alkotóinak meghatározására alkalmas műszeres analitikai eljárások

BK6 A városi aeroszol keletkezése, tömegkoncentrációjának és kémiai összetételének meghatározására alkalmas méréstechnikák

BK7 A kulcsfontosságú gáznemű légszennyező anyagok éghajlati hatásai és meghatározásukra alkalmas analitikai kémiai módszerek

BK8 Elemek kvalitatív és kvantitatív meghatározására alkalmas plazmaspektroszkópiai sugárforrások és analitikai teljesítőképességük

BK9 Gázkromatográfia (GC) elméleti alapjai, származékképzési eljárások, detektorrendszerek és a GC analitikai teljesítmény jellemzői

BK10 A normál és fordított fázisú folyadékkromatográfia elvi alapjai, a berendezések felépítése, detektálási módszerek és analitikai teljesítmény jellemzők