1. Az
A) tételsor 26 tételéből minden záróvizsgázó megjelölhet legfeljebb 6 tételt,
amelyikből nem kíván vizsgázni. A 6 (vagy kevesebb) tétel megjelölését a
vizsgázó a vizsgára való megjelenéskor teheti meg a vizsgabizottság elnökénél.
Ennek tisztázása után a záróvizsgázó húz egy tételt. Ha ez egyike a kihagyni
kívánt tételeknek, akkor újabb tételt húzhat egészen addig, ameddig olyat nem
húz, amelyet nem jelölt meg kihagyásra. E a tételből kell vizsgát tennie.
2. A szakirányos, B) tételsor egyik tételét, a vizsgázó szakirányának megfelelő tételsorból a vizsgabizottság adja az A) tétel kihúzása után, de a vizsgára való felkészülés megkezdése előtt.
A
tételsor
2011. április 20.
A1. Az élővilág alapvető környezetállapot-változtató hatásai és aktivitásai. Az élővilág globális környezetalakító szerepe az evolúció során. Hozzon fel mai (hazai) példákat környezetszennyezés és biokémiai folyamatok összefüggéseire.
A2. A biológiai környezet-állapot elemzés céljai és feladatai. A vele kapcsolatos (ökológiai) kérdések. Hogyan csoportosítható a környezetbiológiai mérő-elemző eszközrendszer (biológiai környezetanalitikai eljárások)?
A3. Globális ökológiai mintázatok: klímaváltozás és az ökoszisztémák.
A4. Globális biodiverzitás-mintázatok.
A5. A környezetből jövő ingerek felfogására alkalmas szervrendszer és érzőrendszer. Az érző receptorok, érzőpályák, agykérgi érző területek összefoglaló, általános bemutatása. A látó és hallórendszer részletes jellemzése.
A6. A hormonális rendszer általános jellemzése: a hormonok csoportosítása, szabályozó hatásuk sejtszintű bemutatása. A hipotalamo-hipofizeális rendszer működésének bemutatása. A mellékvese működés elemzése, a különböző időintervallumokban jellemző stressz válaszok kialakulása.
A7. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai. Természetes és mesterséges sugárterhelés. A radioaktivitás környezeti hatásai. Sugárvédelem alapelvei, határértékek. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése.
A8. A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználása. A nukleáris gyorsítók és alkalmazásaik. A nukleáris detektorok működése, osztályozásuk és felhasználásuk.
A9. A nukleáris energia felhasználásának elvi alapjai. A hasadásos reaktorok működése, a nukleáris fűtőanyagciklus. Az atomenergia alkalmazásának főbb problémái, kilátásai. Az atomfúzió lehetőségei.
A10. Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés folyamatai, módszerei és környezeti hatásai. Az energetikai folyamatokból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei. Az energiatermelés természetvédelmi vonatkozásai.
A11. A megújuló energiaforrások áttekintése. Az egyes források alkalmazásának lehetősége, potenciáljuk értékelése, környezeti hatásaik.
A12. Egyes környezeti övek fizikája.
A13. A hidrogeológiában alkalmazott hidrológiai, geofizikai és laboratóriumi módszerek bemutatása.
A14. A kúthidraulika módszerei és jelentősége a hidrogeológiában.
A15. A globális és regionális éghajlati jövőkép előállításának módszertana.
A16. A közeljövő (2050-ig), illetve a távolabbi jövő (2100-ig) várható globális és regionális éghajlati tendenciái, a becsült változások mértéke.
A17. A környezeti rendszerekben lévő nem élő anyagok jellemzése (mérettartomány, információ típusa).
A18. A környezeti rendszerekben lévő nem élő anyagok komplex anyagvizsgálatának módszerei és eszközei.
A19. A mintavétel előkészítése. Mintavételi stratégia kialakítása, mintavételi helyek kiválasztása a feladat, stratégia ismeretében. A mintavétel és a minta reprezentativitása. A mintatartósítás általános módszerei.
A20. Vizek és vízi üledékek mintavételezése, áramló közeg és rétegzett (állóvízi) üledékek mintavételezése. Felszíni és mélységi üledékmintavétel. Az edényzet kiválasztásának szempontjai. Mintatartósítási módszerek, helyszíni vizsgálatok.
A21. Levegő-mintavételezés. Gáz- és szilárd halmazállapotú. Szűrés, impaktálás, adszorpció, abszorpció, on-line vizsgálatok. Az időjárás befolyása.
A22. Biológiai mintavételezés. Populációk és közösségek jellemzése. A növényi mintavételezés jellegzetességei. A mikrobiológiai célú mintavétel különleges feltételei. Helyszíni vizsgálatok.
A23. Talajok, kőzetek, bányászati környezetek mintavételezése. A reprezentativitás különleges esetei. Teljes talajprofil mintavételezés. Fúrásminták.
A24. Vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége, változásai és főbb okai a Kárpát-medencében.
A25. A gazdálkodás táji és környezeti hatásai
A26. A természeti tőke közgazdasági értékelésének alapjai
B
tételsor
2011. április 20.
BB1 A biodiverzitás fogalma, szintjei, globális biodiverzitás-mintázatok, mérésének módszerei.
BB2 A biológiai sokféleség csökkenéséért felelős legfontosabb jelenségek: élőhelypusztítás, élőhely-fragmentáció, élőhelyleromlás, idegenhonos fajok terjesztése
BB3 A természeti értékek megőrzésének főbb eszközei: populáció szintű védelem, közösségek védelme, a természetvédelmi kezelés szerepe, sikeres kivitelezésének főbb ismérvei, nem védett területek szerepe a biodiverzitás-megőrzésben
BB4 A környezet-állapot megváltoztatását célzó biológiai beavatkozások elméleti alapjai. Biostimuláció és augmentáció, enzimtechnológiák és rendszerbiológiai kísérletek. Autochton és allochton szervezetek, genetikailag módosított élőlények felhasználásának lehetősége és veszélyei.
BB5 A szennyvíztisztítás biotechnológiai alapjai. Szervesanyag, valamint N, P stb. tápelemek eltávolítása. Szennyvíziszap kezelés és elhelyezés. Alternatív biológiai szennyvízkezelési technikák. Ivóvíz előállításában használt biológiai módszerek.
BB6 A komposztálás biotechnológiája. Szennyező- és hulladék anyagok ártalmatlanítása, ill. nagy hozzáadott értékű termékekké alakítása. Víz-, talaj- és légszennyezések tisztítása. Fitoremediáció.
BB7 Mikrobiális ökológiai alapfogalmak, a mikrobapopulációk közötti kölcsönhatások típusai. Biofilmek szerveződése, jellemzői és jelentősége. Extremofil mikroorganizmusok.
BB8 Mikroorganizmusok kölcsönhatása növényekkel és állatokkal. Az emberi szervezet normál mikrobiótája. Terresztrikus és vízi környezetek mikrobiológiája.
BB9 A tájökológia irányzatait meghatározó főbb
elméletek, megközelítések. A
mintázatok és folyamatok térbeli skálázása.
BB10 A tájat alakító természetes és emberi
folyamatok, a tája dinamikus
alakulásának hatásai az élőlényekre és közösségeikre.
BB11 A tájfogalom kialakulása, tájtipizálási módszerek, tájszerkezeti elemek. A folt-folyosó-mátrix modell.
BB12 A tájalkotó tényezők, a hazai tájtípusok, a Kárpát-medence táji tagozódása.
B
tételsor
2011. április 20.
BF1 Az áramlástan alapjai. Kontinuitási egyenlet, Bernoulli-egyenlet. Súrlódásos és súrlódásmentes áramlások.
BF2 Környezeti áramlások. Euler-egyenlet, Navier-Stokes-egyenlet. A dimenziótlan számok.
BF3 A radon előfordulása és mérése a környezetünkben.
BF4 A természetes radioaktivitás fizikája.
BF5 Az akusztika elméleti alapjai. A hang terjedési tulajdonságai. Az akusztika alapegyenlete, akusztikus Ohm törvény. A hangteljesítmény, hangintenzitás, hangintenzitás-szint, dB skálák. Interferencia, lebegés, elhajlás. Terjedés inhomogén térben, Fermat elv. Különleges jelenségek (Doppler effektus, lökéshullám).
BF6 Akusztikai alkalmazások, és eszközök. Tisztahang, zaj. Fiziológiai hangjellemzők, a hallás korlátai. Hangvisszaverődés és elnyelés. Zajártalom, zajvédelem, zajcsökkentés.
BF7 Folyamatok, technológiák, környezet. Transzportfolyamatok. Mérlegegyenletek. Kölcsönhatás rendszer és környezete között. Technológiák és közös jellemzőik. Az anyag- és energiamérleg szerepe a környezetgazdálkodásban.
BF8 Környezetszennyező és környezettudatos technológiák. Bányászati technológiák és környezeti hatásaik. Tisztítási eljárások és berendezések.
BF9 Anyagvizsgálat a rugalmas röntgen-, elektron- és neutronszórás módszerével.
BF10 Az anyagvizsgálatban használatos transzmissziós és pásztázó elektronmikroszkópok.
BF11 Fémek szerkezete, kristályszerkezet, mikroszerkezet. Ötvözetek, egyensúlyi fázisdiagramok. Hőkezelés.
BF12 Porkohászat és felületmódosító eljárások. Bevonatok készítése kémiai és elektrokémiai úton.
BF13 Különleges mikroszerkezetű anyagok és kompozitok. (Amorf ötvözetek. Fémes szilárdoldatok. Mikrokristályos ötvözetek. Nanokristályos szerkezetek.)
B
tételsor
2011. április 20.
BFö1 A vízgazdálkodási tevékenység célja, legfontosabb hazai vízgazdálkodási problémák.
BFö2 Országhatárral osztott felszín alatti vízadók hasznosításának fontosabb szempontjai, vízkárelhárítási eljárások
BFö3 A hőmérséklet történetének meghatározása tengeri és szárazföldi környezetekben.
BFö4 A sótartalom meghatározása múltbéli vízi környezetekre vonatkozóan.
BFö5 Környezeti ásványképződés; a jellemző nyomás-, hőmérséklet- és mérettartománya. A legfontosabb ásványcsoportok.
BFö6 A környezeti ásványtan, és körébe tartozó legfontosabb környezeti problémák.
BFö7 Tengeri üledékekből és poláris jégtakarókból mért globális klímaciklusok a negyedidőszakban.
BFö8 Szárazföldi képződmények (lösz, futóhomok, folyóvízi jelenségek) és a klímaváltozások. Hazai példák.
BFö9 Magyarország szerkezeti-ősföldrajzi-őskörnyezeti képe a mezozoikumban. Az üledékképződés.
BFö10 Magyarország szerkezeti-ősföldrajzi-őskörnyezeti képe a neogénben; az üledékképződés és a vulkanizmus. A hazai neogén képződmények legfontosabb ásványkincsei; víz-bázisok.
BFö11 A légszennyeződés transzmissziós folyamatai és modellezésük.
BFö12 Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátása és az ezzel kapcsolatos globális és regionális következmények.
BFö13 A környezetrégészet értelmezése, fontosabb módszerei és szerepe a kárpát-medencei környezet történeti vizsgálatában.
B
tételsor
2011. április 20.
BK1. Az alternatív oldószerek bemutatása (egy választott reakció segítségével).
BK2 A katalízis szerepe a zöld kémiában.
BK3 Határfelületek jellemzése: határfelületi (többlet) energia, adszorpció szilárd/gáz és szilárd/folyadék határfelületeken, nedvesedési jelenségek.
BK4 Diszperziók stabilitása: kinetikai álladóság szabályozása, részecske-aggregáció, flokkuláltatás, sztérikus stabilizálás.
BK5 A hővezetőképességi, lángionizációs és elektronbefogási detektor működési elve.
BK6 A normálfázisú és fordított fázisú folyadék-kromatográfia.
BK7 A légköri aeroszol keletkezési és növekedési mechanizmusai, valamint ezek jelentősége a levegőminőség szempontjából.
BK8 A kulcsfontosságú levegőszennyező anyagok éghajlati és egészségi hatásai, valamint mérési módszereik (az éghajlati kényszer, a légköri koncentrációk időtrendje, kulcsfontosságű levegőszennyezők és mérésük elvei, akut és krónikus egészsségi hatások)
BK9 Analitikai és környezetvizsgálati eredmények
kiértékelése regressziós
módszerekkel.
BK10 Torzított regressziós módszerek alkalmazása az analitikában.
BK11 A különböző szorpciós elválasztási műveletek alkalmazása a környezetvédelemben.
BK12 Fizikai komponens-elválasztási műveletek, ipari technológiák.
BK13 Környezetvédelmi technológiák bemutatása ipari példákon.