Környezettudomány mesterszak (MSc)

 

szakdolgozati követelményei

 

 

1. A szakdolgozat beadása és elfogadása a záróvizsgára bocsátás előfeltétele. A szakdolgozat kreditértéke 30 pont, elkészítésének javasolt ideje a 3. és a 4. félév (10-20 kredit). A szakdolgozatot a záróvizsgán meg kell védeni.

2. Szakdolgozati témát csak a Környezettudományi Centrum Oktatási Bizottságának egyetértésével lehet választani. A Centrum minden év november 15-ig közzéteszi a kiírt szakdolgozati témákat (a honlapján, hirdetőtáblán, vagy egyéb helyeken is). A témaválasztás a témavezetővel egyeztetve történik, aki a szakdolgozati jelentkezési lapon aláírásával elfogadja a jelentkező személyét. ─ Olyan témát is lehet választani, amely nem szerepel a kiírtak között. Ilyenkor egy összefoglaló alapján az Oktatási Bizottság dönt a téma és a témavezető elfogadásáról legkésőbb a szakdolgozati félév első tanítási napjáig.

3. Témavezető nem egyetemünk oktatója-kutatója is lehet. Olyan esetben, amikor a témavezető külső személy, a területen járatos egyetemi tanár, vagy docens beosztású belső konzulenst is meg kell jelölni, aki segíti és ellenőrzi a hallgató munkáját. A szakdolgozati témát a témavezető és a konzulens neve együttes megjelölésével hirdetik meg. A félév végi jegyeket a külső témavezető írásos véleménye alapján a belső konzulens adja. A jegyet az a személy írja be, akinek neve alatt a szakdolgozati konzultációt a Kar meghirdeti.

4. A mesterszakos szakdolgozatnak a környezettudomány egy aktuális problémájának tudományos szintű bemutatásán (a szakdolgozatnak legalább 20 referált szakirodalmi hivatkozást kell feldolgoznia) kívül tartalmaznia kell azoknak a kutatásoknak a leírását és új eredményeit, amelyeket a hallgató a témavezető segítségével a probléma megoldásával kapcsolatban elvégzett. E kutatások mindig illeszkednek a kiválasztott témához. Így azok lehetnek ténylegesen végrehajtott kísérletek, terepi mérések, megfigyelések, modellezési munkák, vagy olyan hipotézisek felállítása és azok több oldalú értékelése, amelyek hozzájárulnak a vizsgált kérdés megoldásához. ― A szakdolgozatoknak minden esetben saját kutatási eredményeket kell tartalmazniuk, ezek nélkül a szakdolgozatot elfogadni nem lehet.

A szakdolgozat nem lehet 30 oldalnál rövidebb és 80 oldalnál hosszabb (l. 8. A szakdolgozat formai követelményei).

5. A szakirodalom feldolgozásánál ügyelni kell arra, hogy a feldolgozott irodalom ne legyen egyoldalú, a válogatás ne legyen tendenciózus. Ügyelni kell a régi (5-10 évnél korábbi) és az új publikációk helyes arányaira. Ez az arány szakterületenként változhat, de tükrözi a választott téma időszerűségét. Ha túl nagy (pl. 75 %-nál nagyobb) a régi szakirodalom aránya, az azt mutathatja, hogy a hallgató „vissza-irodalmazott”, azaz főleg publikációk hivatkozásait adta meg, és kevesebb gondot fordított az önálló irodalomkutatásra. Ügyelni kell az összefoglaló cikkek arányára is, nem jó, ha az irodalmi áttekintés főleg ilyen cikkeken alapul, és azok logikáját követi. Javasoljuk feltüntetni a szövegközti hivatkozásnál is a tényt, hogy a hivatkozott cikk összefoglaló. ― Különösen ügyelni kell arra, hogy a dolgozat ne tartalmazzon másodkézből vett hivatkozásokat, azaz a hallgató minden, általa hivatkozott irodalmat olvasson is el.

6. A szakdolgozat nyelve magyar. ― A szakdolgozat nyelve a hallgató kérésére a témavezető javaslatára a Környezettudományi Centrum Oktatási Bizottságának engedélyével angol is lehet. Ilyen esetben, ha attól az Oktatási Bizottság határozatában nem tekint el, a szakdolgozathoz egy legalább 10 oldalas magyar nyelvű összefoglalót kell csatolni. A terjedelmi korlátok ezekben az esetekben a tényleges szakdolgozatra vonatkoznak.

7. A dolgozatot két bekötött példányban kell elkészíteni és a korábban a Környezettudományi Centrum Tanácsa által megjelölt határidőre a Környezettudományi Centrum titkárságán benyújtani. ― A szakdolgozatot elektronikus formában, mellékelt CD-n is be kell nyújtani.

8. A szakdolgozat formai követelményei

Általános szabályok

1. A szöveg 12-es méretű Times New Roman (CE) betűtípussal, 1,5-es sortávolsággal és sorkizárással készüljön. A dolgozat ─  környezettudatosság jegyében ─ kétoldalas formátumban készüljön.

2. A nyelvhelyesség és a helyesírás (magyar és angol nyelvű dolgozatoknál egyaránt) fontos követelmény, szélsőséges esetekben elutasítás alapja lehet. A helyesírás-ellenőrző program használata ajánlatos.

3. A bekezdések első sorában 1 cm-es (10 pontos „petites” szövegbetétekben 0,5 cm-es) behúzás alkalmazandó. A bekezdések között nincs sorkihagyás (üres sor), kivéve a beillesztett petites bekezdés-betéteket, amelyek fent és lent sorkihagyással illeszkednek a nagyobb betűs szövegbe.

4. A fontos tények, megállapítások, következtetések a szövegben félkövér dőlt, de legalább dőlt betűkkel legyenek kiemelve.

5. A szakdolgozat nem lehet 30 oldalnál rövidebb és 80 oldalnál hosszabb.

Belső címoldal

A betűméret és az eloszlás ízlés szerint változtatható. Javasolt minta mellékelve.

 

Tartalomjegyzék

A fejezetcímekkel azonos betűtípusokkal, finom pontozással az oldalszámokig.

 

Oldalbeállítás

Margók: fenti 2.5, bal 3,5, lenti 2.5, jobb 2,5 cm; élőfej 2 cm.

 

Oldalszámozás

12 pontos számok, egyoldalas nyomtatás esetén az oldal alján jobbra, kétoldalas nyomtatásnál értelemszerűen a bal, ill. a jobb oldalon.

 

Fejezetcímek

A munka fejezetekre tagolása értelemszerűen történjen, de Bevezetés/Célkitűzés, valamint Eredmények és a dolgozat végén Összefoglalás fejezet kötelező. Az angol nyelvű összefoglalás nem kötelező, de ajánlott.

A különböző rendű fejezetcímek külön sorban, eltérő betűtípussal és – a rájuk való hivatkozás megkönnyítése céljából – számozással és betűjelzéssel készüljenek: 1., 2., 3. stb. 1., 2., 3. stb., 1., 2., 3. stb., a) b) c) stb. Javaslat:

1. Elsőrendű cím (félkövér, középre zárt)

1. Másodrendű cím (félkövér dőlt, középre zárt)

1. Harmadrendű cím (dőlt, 1 cm-es bekezdéssel)
a) Negyedrendű cím (álló, ritkított [ritkítás: 2 p.] 1 cm-es bekezdéssel)

Szakirodalmi hivatkozások (teljes formájukban meg kell jelenniük az Irodalomjegyzékben)

– A szerző neve (keresztnevének rövidítésével, kis kapitális betűből) + a megjelenés éve; pl.: – szövegkörnyezettől függően – Tóth A. (1999) vagy (Tóth A. 1999).

– Idegen nyelvű publikációra való hivatkozás esetén a név két tagja közé vessző kerül, pl.: Tóth, A., Harrison, C. stb.).

– Kétszerzős hivatkozás: pl. Marosi S.–Szilárd J. (1981) véleménye szerint …

– Ha a hivatkozott munkának háromnál több szerzője van, csak az első szerepeljen: pl. így: Krolopp E. et al. 1995. Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz /a, /b stb. írandó.

 

Ábrák, képek

Az ábrák, képek (külön számozva) a szövegben a dőlt betűs hivatkozás oldalán vagy ahhoz a lehető legközelebb legyenek elhelyezve. Az ábraaláírás (cím és magyarázat) mintája:

 

3. ábra. A mintaterület talajeróziós térképe. 1 – nem erodált; 2 – gyengén erodált; 3 – közepesen erodált; 4 – stb.

Táblázatok

Folyamatos sorszámozással, pontos címmel, lehetőség szerint a szövegbe, a vonatkozó dőlt betűs hivatkozás után vagy ahhoz a lehető legközelebb tördelve. A keretezés és rácsozás felesleges: elválasztó léniák csak a fejlécben, ill. az oszlopok között szükségesek.

Irodalomjegyzék

Az értekezés végén a felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben, ezen belül időrendben legyen. Folyóiratok esetében a Szerző után az évszám, a cikk címe (pont, gondolatjel) a folyóirat neve, a kötetszám, a kezdő és befejező oldalszám; könyvek esetében pedig az évszám, a könyvcím (pont, gondolatjel) a kiadó, a megjelenés helye és a teljes oldalszám feltüntetése a megadott minta szerinti központozással (pont, vessző, kis- és nagykötőjel, gondolatjel) és betűtípusokkal történjen. Az Irodalomjegyzék kizárólag a hivatkozott műveket tartalmazza – se többet, se kevesebbet. A különböző jellegű kiadványok mintája:

 

Ádám L. 1959: A Móri-árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. – Földr. Ért. 8. pp. 277–307.

Jaskó S.Kordos L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja. – MÁFI Évi Jel. 1988. pp. 153–167.

Krolopp E.–Sümegi P.–Kuti L.–Hertelendi E.–Kordos L. 1995: Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. – Földt. Közl. 125. pp. 309–361.

Marosi S.–Szilárd J. 1981: A felszín kialakulása. – In: Pécsi M. (szerk.): Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl), Magyarország tájföldrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 92–100.

Pécsi M. 1959: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 346 p.

Szövegdoboz: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Kar
Környezettudományi Centrum




A DOLGOZAT CÍME

SZAKDOLGOZAT







Készítette:

OKOS TÓNI
KÖRNYEZETTAN MESTERSZAKOS HALLGATÓ


Témavezető:

DR. ZSENI HUBA
egyetemi docens




Budapest
2010.

 

 

Elfogadta: a Környezettudományi Centrum Tanácsa 2010. október 6-i ülésén